Analiza Impaktu Éféktividadéno Éfisiénsia ba Sistéma Distribuisaun Aimoruk husi Sérviso Autonomo Médikaméntos éÉkipaméntos dé Saudé (SAMÉS) ba Hospital Référal Maliana
Tinan 2020
Robérto Jékison Barréto Cardoso,
Mahasiswa Programa Strata Ida (S1), Siénsia Saudé Publica, Univérsidadé Da Paz, Dili, Timor Lésté.
robértojékisonbarrétocardoso@gmail.com
Dosénté Oriéntadorés
Oscar Séixas da Cruz, Lic. SP, M.SP
Anicéto da C. Pachéco, Lic. SP
Distribuisaun aimoruk hanésan proséssu distribuisaun ou transféré matérial ruma husi fatin ida ba fatin séluk, (muda husi suppliér ba armazén fabriku, muda husi armazén fabriku ba unidadé produsaun, muda husi unidadé produsaun ba armazén fabriku, muda husi armazén fabriku ba armazén fabriku séluk, muda husi armazén fabriku ba distributor). Objéktivu husi péskiza ida né’é atu analiza impaktuéféktividadé no éfisiénsia ba sistéma distribuisaun.Péskiza ida né’é uza métodu péskiza kuantitativu ho aproximasaun crosséctional no manéira kolékta dadus maka uza késtionariu. No ida né’ébé sai hanésan réspondénté maka péssoal saudé Hospital Référal Maliana hamutuk éma nain 25. Tuir résultadu péskiza no analiza dadus né’ébé iha ona hatudu katak variabél Éféktividadé iha influénsia ba iha variabél sistéma distribuisaun aimoruk Y ho nia rézultadu tésté Ttabéla hatudu katakTkalkulu>Ttabéla ou 3,5>1,714 ho porsénto 28,09%, no variabél Éfisiénsia iha influénsia ba iha sistéma distribuisaun aimoruk ho rézultadu téstéTtabéla hatudu katakTkalkulu>Ttabéla ou3,2>1,714 ho porsénto 25%, no variabél Éféktividadé iha influénsia ba iha Éfisiénsia ho nia rézultadu téstéTtabéla hatudu katak Tkalkulu>Ttabéla ou 10,112>1,714 hoporsénto 62.41%, ikus variabél Éféktividadé no variabél Éfisiénsia iha influénsia ba iha sistéma distribuisaun aimoruk ho nia rézultadu tésté Ftabéla hatudu katak Fkalkulu>Ftabéla ou 4,1>3,44 ho porsénto 25%.
Liafuan xavé : Éféktividadé, Éfisiénsia, Distribuisaun Aimoruk
Universidade da Paz nudar instituisaun Superior edukativus nebe realiza apredizazen, pesquizas, no sai servidor/pengabdian ba sidadaun sira hodi fiar metin ba direitu fundamental ema nian, tuir normas Universal sira no konstituisaun RDTL 
