FUNSAUN MEIU PROVA IHA KRIME VIOLASAUN SEKSUÁL TUIR KÓDIGU PENÁL TIMOR-LESTE
1 Inácio De Loi Ola Tavares,
2 Tito Maia Dos Reis, Lic.Dir.,M.D.
3Afonso Carmona, SH.
ABSTRATU
Ida ne’e hakerek husi eskritor ho Naran, Inácio De Loi Ola Tavares, Nre, 20.02.01.154, Tinan hakerek abstratu (2023), Objetivu iha peskiza ida ne’e eskritor halo analiza kona-ba;Funsaun Meiu Prova Iha Krime Violasaun Seksuál Tuir Kódigu Penál Timor-Leste. Iha parte antesedente, Funsaun meiu ba prova sai nu’udár instrumentu prinsipal ida iha prosesu julgamentu iha tribunal hodi garante justisa iha aksaun penal nian, no iha meiu prova sira ne’e regula iha artigu 116 ? iha (alinea a to’o alinea i) kódigu prosesu penál Timor-Leste No hakerek mós iha konstituisaun da Republika Demokratika de Timor-Leste iha artigu 29) Ko’alia kona-ba Hari direitu, liberdade no garantia ema ida-idak nia tuir sidadaun sira hotu, no ba nesesidade pais ida ne’e nian no tuir prinsipiu estadu ida no direitu demokratiku timor-leste nian. Iha krime violasaun seksuál maka hanesan problema ida ne’ebé ajente sira halo ka tenta atu halo hodi kontra lei kriminal no wainhira krime ida mosu liu husi ema ida ka grupu ida ba grupu seluk atu halo krime ida liu husi sira nia maneira ne’ebé mak sira iha hodi halo krime kontra lei ka viola lei kriminal hanesan aktu ida ne’ebé sai impaktu bo’ot ba iha sosiedade sira nia leet. Formulasaun problema, Oinsa meius provas sai hanesan importansia ba juiz sira hodi foti desizaun ba krime ruma ? No meiu atu hetan provas saida maka permite nia utilidade hanesan provas sira iha julgamentu ba kazu krime hanesan violasaun seksuál?
Iha abordagem legál maka abordagem estatutu kazu (case approach). Métodu peskiza maka hakerek nain utiliza konseitu husi tipu peskiza jurudiku normativu nian, espesifiku ba analiza deskritivu, analiza dadus kualitativu
Resultadu peskiza ida ne’e hatudu katak analiza kona-ba funsaun husi meiu prova iha krime violasaun seksuál tuir kódigu penál timor-leste, ho nune’e opiniaun ne’ebé regula iha artigu 116 ? koalia kona-ba Meiu de prova tamba ne’e iha artigu 29 ? konstituisaun RDTL koalia kona-ba direitu ba mori, labele viola ema ida nia vida, no iha artigu 31 ? konstituisaun RDTL kolia kona-ba hala’o lei krime nian, labele lori ema ida ba julgamentu wainhira lei-oan laharuka, no laiha ema ida mak bele hetan julgamentu no kondenadu kona-ba hahalok ruma ne’ebé seidauk kualifika lolos iha lei nu’udar krime iha momentu ne’ebé nia halo, labele mós hetan terus hodi medida seguransa ne’ebé lahatene nanis momos iha lei ruma liu ba kotuk.
Konkluzaun maka hodi tau importánsia no vantagem sira husi meius ba prova sira ne’ebé mensiona ona iha artigu 116 ? kódigu prosesu penál Timor-leste ho fó ninia solusaun ida ne’ebé diak no fasil ba iha krime hotu-hotu, no deskreve vantagem saida mak intutuisaun kompetente sira presiza hatene funsaun meiu ba provas sira ne’e iha see bainhira iha krime ruma.
Lia fuan xave: Funsaun meiu prova, Funsaun prova